Előszó

Divatba jött a városfejlesztés. Ehhez az kellett, hogy feltűnjenek azok az európai uniós források, melyek az ország városai számára rendelkezésére állnak a 2007-2013 közötti időszakban szociális és „funkcióbővítő” rehabilitáció céljára. Pedig már korábban is történtek jelentős lépések a városfejlesztés területén, hogy csak a saját tevékenységem területéről említsek néhányat: Ferencváros, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvár. Számos önkormányzat felismerte, hogy léteznek olyan városfejlesztési eszközök, modellek, amelyekkel akár külső segítség nélkül is megvalósíthatják elképzeléseiket.

Egy-egy jó gondolat, egy városfejlesztési modell nem lehet senkinek sem a szellemi privilégiuma, hanem olyan közkincs, amelyet mindannyiunknak ismernünk, s ha hasznosnak mutatkozik, használnunk kell. Ezért fontos ez a kötet, amely elsőként tesz kísérletet a hazai terepen kipróbált eszközök bemutatására. Szakmánk társadalmasítását, (azaz hogy az urbanisztikai gondolatok gyökeret eresszenek a városi vezetők, civil szervezetek, általában a lakosság körében) segíti a laikusoknak is érthető, egyszerű nyelvezet.

Sok ma az olyan kiadvány, ahol a méregdrága papíron kiadott színes képek között elvész a tartalom. Itt épp ellenkezőleg: gyakorlatilag tördelés nélkül, grafikák, illusztrációk nélkül a lényegre helyeződik a hangsúly.

A szövegek jellege, célja is eltérő: van tudományos dolgozat, sok szakszerű hivatkozással; minisztériumi módszertani ajánlás, szakszerű nyelvezettel, de tudományos hivatkozások nélkül, és kimondottan laikusoknak szánt, néhány oldalas szöveg. De: üzenetét tekintve mind fontos írás. A szerkesztő helyesen szögezi le: „sok fontos hazai projekt eredménye kimaradt a kötetből, ennek megfelelően sok hazai szakember neve, gondolata említés szinten sem kerül tárgyalásra”. Reméljük, hogy azok, akik nem szerepelnek a kötetben, nem úgy érzik majd, hogy kimaradtak, hanem inspirációt éreznek, hogy maguk is közzétegyék tapasztalataikat.

Kelt Budapesten, 2008. május 5-én

Aczél Gábor

a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke

Kortárs városfejlesztési modellek

Tartalom

Előszó (Aczél Gábor)

Szerkesztői előszó (Letenyei László és Sándor Csaba)

Bevezetés (Berczeli Péter és Letenyei László)

I. A városfejlesztés intézményi és pénzügyi alapjai

A városfejlesztő társaság (Aczél Gábor)

Hogyan segítik a városfejlesztést a Városfejlesztő Társaságok? Középső Ferencváros példája (Aczél Gábor)

A terület-érték, mint fenntartható önkormányzati jövedelemforrás (Varga-Ötvös Béla és Letenyei László)

Lipcsei leves helyi ízesítéssel. Integrált városfejlesztés Romániában és Magyarországon (Bartucz Sarolta, Lieszkovszky József Pál és Szabó Melánia)

A regionális klaszterek definíciója az Európai Unióban, Magyarországon és a nemzetközi szakirodalomban (Futó Péter, Lányi Pál és Soltész Anikó)

A hatalommegosztás nagykoalíciós modellje: a zselízi kísérlet. (Kapustová Györgyi, Letenyei László, Levicky László)

II. Társadalomtudományos vizsgálati módszerek a településfejlesztés megalapozásában

TeTT társadalmi egyeztetés módszertan (Letenyei László)

Tervezési idő és tér (Varga-Ötvös Béla)

A településszerkezeti és természetföldrajzi szempontok meghatározó szerepe a településfejlesztésben és -rendezésben (Tompai Géza)

Négy paradoxon és a fordulat. A műszaki- és társadalomtudományok változó viszonya településfejlesztésben az EU csatlakozás előtt és után (Letenyei László)

Apróhirdetés-elemzés (Berczeli Péter)

III A városfejlesztés pénzügyi fenntarthatósági modelljei

Ökováros (Ercsei Kálmán és Varga-Ötvös Béla)

Főutca vagy Főtér Program (Ercsei Kálmán)

Utcaközösség (Letenyei László)

BID modell: Business Improvement District (Varga-Ötvös Béla és Vesmás Bence)

E-city (Hárs József, Kovács László, Letenyei László)

A távmunka, mint a település- és térségfejlesztés eszköze (Forgács Tamás, Bohus Péter Pál, Ercsei Kálmán)

Utat Területért – Road for Land (Varga-Ötvös Béla)

www.tettstudio.hu

www.tettconsult.eu/books